Hazánk beszédes földrajzi nevei gyakran meglepő módon kapcsolódnak valamilyen állathoz. A térképet böngészve talán nem is gondolnánk, hogy a „bagó” és a „füred” szavak mögött egy-egy madár rejtőzik. Az állatokra utaló földrajzi nevek eredetét magyarázó cikkből megtudható az is, miért lett Disznóshorvátból Izsófalva, és hogy mi köze van Sárfimizdó nevének a méhészethez.
Magyarország térképén mindenütt jelen vannak az állatnevek, kapásból olyan példák jutnak eszünkbe, mint Kecskemét, Nyúl, Farkasrét, Sas-hegy, Hollókő, Szarvaskő stb. Akadnak azonban olyan földrajzi nevek is, amelyekről talán nem is gondolnánk, hogy egy állat nevét rejtik. Az alábbi cikk egy-egy érdekes „állatos” helynév eredetét mutatja be, a Lechner Tudásközpont Földrajzinév-tárának adataival színesítve és térképtári anyagával illusztrálva.
Ahol a vaddisznók tanyáznak
Magyarország digitális Földrajzinév-tárában nem kevesebb mint 95-ször fordul elő a „disznó” szó, olyan helynevekben, mint Disznó-bérc, Disznó-domb, Disznó-hát, Disznó-völgy, Disznó-lápa, Disznódelelő, Disznójárás, Disznóvágó-hegy vagy éppen Vaddisznós. Mára talán már feledésbe merült, de egykor két Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található településünk nevében is szerepelt a disznó szó. Az egyik Izsófalva, amely 1950-ig Disznóshorvátként volt ismert, új nevét pedig a falu híres szülötte, Izsó Miklós szobrászművész tiszteletére kapta. A másik Borsodszentgyörgy, amelynek 1935-ig Disznósd volt a neve. A falu templomának védőszentje, Szent György vértanú után nevezték át, a Borsod pedig megkülönböztető jelző a vármegye alapján. Mindkét település korábbi neve a vaddisznókban bővelkedő helyre utal, később azonban a disznó szónak a negatív jelzői értelme került előtérbe, így a csúfolódások elkerülése végett a falvak a névváltoztatás mellett döntöttek. Ugyanez történt a budapesti Zugliget esetében is, amelynek eredeti német neve Sauwinkel (Disznózug) volt. A Sauwinkel nevet már a 19. század eleji budai német polgárság is szépítette Auwinkel (Ligetzug) alakra, amiből később magyarul fordított sorrendben Zugliget lett.
A rejtőzködő bagoly
Lehet, hogy a bagó szóról elsőre nem az éjjeli madár jut eszünkbe, pedig földrajzi neveinkben többnyire ez szerepel a bagoly nyelvjárási változataként. Magyarország digitális Földrajzinév-tárában 43 földrajzi név kezdődik a „bagó” szóval, köztük a Bagó-domb, Bagó-hegy, Bagó-rét, Bagó-völgy, Bagókő és Bagóles. A Bagóles tehát az a leshely, ahol vagy sok a bagoly, vagy éppen a baglyokat lehet megfigyelni (a bagóleső meg az, amit nem szabad kinyitni közben, hogy el ne riasszuk a madarakat). A kivételre példa Bagófalu, a Békés vármegyei Pusztaottlaka egyik része, amelynek neve a lakosok dohánytermesztő tevékenységére utal.
Szarvasmarhák legelője
Az Alcsútdobozhoz tartozó Göböljárás esetében is csak kevesen tudják, hogy a göböl vagy göböly szó a hízó marhát jelenti, így a göböljárás tulajdonképpen a hízó marhák legelőterületére utal. Magyarország digitális Földrajzi-név tárában 32-szer fordul elő a „göböl/göböly” szó, köztük két terület viseli a Göböljárás, tizenegy pedig a Göbölyjárás nevet, de akad Göböly-kút, Göböly-rét, Göbölymajor is. A sőre szó pedig szintén a göböly szinonimája, így Sőre-föld, Sőre-hát, Sőre-kút nevekkel is találkozhatunk hazánk térképén.
Méhek és mézadók
A méhészkedés mindig is fontos tevékenység volt hazánkban, földrajzi neveinkben is számos formában akadhatunk ennek nyomára. Magyarország digitális Földrajzinév-tárában csaknem 90 utalást találunk erre, mint például Méhes, Méhes-völgy, Méhes-tető, Méhes-sziget, Méhes-patak, Méhész-patak, Mézes-hegy, Mézes-lapos, Mézes-dűlő, Barátokméhese, Méhkerék. Első hallásra nem gondolnánk, hogy ide tartozik Nagymizdó és Sárfimizdó neve is. Ez a két Vas vármegyei település egymás közelében fekszik, a „mizdó” tagban pedig a méhész foglalkozás egyik régi magyar elnevezése, a mézadó rejlik. 1340. évi okleveles adatként Nagymizdó neve Noghmezadou, Sárfimizdó neve pedig Sarfeumezadou alakban fordul elő. Az utóbbi első tagjának értelme Sárfő, azaz a Sár nevű patak (ma Sárvíz) fejénél, forrásánál kialakult település. Kezdetben Sárfimizdót nevezték Kismizdónak is (1332: Kysmezado), a méretük alapján megkülönböztetve a két szomszédos mézadó települést. Még kevésbé hinnénk, hogy a Heves vármegyei Fedémes község neve is a méhészkedésre utal. A „fedém” vagy „födém” szó a régi magyar nyelvben a méhkast, kaptárt is jelentette, így a falu neve arra utal, hogy eredetileg kaptárosok, azaz méhészek lakták. A határon túli magyar területeken is több település neve kapcsolódik a méhészkedéshez, így például Szlovákiában van Méhész, Méhi, Méznevelő (eredetileg Mézmívelő) helységnév, Romániában pedig Mézes, Méhelő, Mezőméhes.
Für-füred-fürjes
Nyilvánvalónak tűnhet, hogy Balatonfüred vagy Káptalanfüred neve is a fürdőhely voltukra utal, hlolott a „füred” szó, mint településnév a fürj madár régies für vagy fűr alakjából ered a -d helynévképzővel megtoldva, jelentése pedig fürjes. Magyarország digitális Földrajzinév-tárában összesen 7 olyan helység- vagy helységrésznév található, amelyik a „füred” szóval végződik: Balatonfüred, Dunafüred, Kaposfüred, Káptalanfüred, Lillafüred, Mátrafüred, Tiszafüred. Ezek közül Balatonfüred (1211: Fured), Kaposfüred (1231: Fyred) és Tiszafüred (1273: Fyred) neve származik a fürj madárnévből, a többi füred név már mesterséges névadás eredménye, miután a fürdőhellyé fejlődött Balatonfüred neve alapján a „füred” szó átértelmeződött és a 19-20. század során kiépült üdülőtelepeknek előszeretettel adták a füred nevet. Közéjük sorolható a partiumi Biharfüred, a felvidéki Tátrafüred vagy a kárpátaljai Kékesfüred neve is. A 20. század során már a köznyelvi fürdő névalak vált az általánossá a fürdőhelyek nevében, így az FNT-ben is több mint 40 ilyen nevet találunk, pl. Bükfürdő, Berekfürdő, Gunarasfürdő vagy Zsórifürdő. Volt ingadozó elnevezés is, mint Káptalanfüred, amelynek 1936-ban Balatonkáptalanfürdő alakja is volt.
Magyarország digitális Földrajzinév-tárának közepes méretarányú verziója jelenleg közel 80 000 rekordot számlál. Az adatbázis a földrajzi nevek összesen 40 típusát tartalmazza, települések, településrészek, tájak, természetvédelmi területek, dűlők és erdők nevét, domborzati és vízrajzi elnevezéseket, emellett nevezetes, a térképi ábrázolásban megszokott pontokat, például romokat, kastélyokat és kilátókat is.
